Kiskunhalas régi mezőváros. A halasiak csaknem minden gondolatát a földművelés és az állattenyésztés kötötte le. A városfejlődésének egyik biztosítéka a mezőgazdasági ismeretek tervszerű oktatása lett volna, de azokról csak alig – alig esett szó az iskolákban. Sürgetővé vált tehát egy olyan iskola felállítása, ahol a tanulók a gazdálkodásból elméleti és gyakorlati képzést is kaptak. „Haladnunk kell minden téren, mert a leghatalmasabb és műveltebb ország, ha megáll, lassanként pusztulásnak indul.” – írta 1899-ben Kovács Antal a Kun-Halas egyik cikkében. Dr. Nagy Mór polgármester 1904-ben úgy nyilatkozott, hogy maga is szükségesnek véli a földműves iskola felállítását.

 

A felállítandó Mezőgazdasági Népiskola azonban anyagi okok miatt csak 1913-ban kezdte meg működését, első igazgatója Vásárhelyi Sándor, gazdasági akadémiát végzett szaktanár lett. Az iskola a gyakorlati területül is szolgáló városi mintakertben épült fel, ahol most a kollégiumunk áll. Ezt az iskolát az elemi népiskolák 6. osztályát elvégzett tanulói látogatták. A tanulmányi idő két év volt, és ezt követte egy harmadik, az úgynevezett gyakorlóév. A mezőgazdasági ismeretek mellett a fiúk háziipari, a lányok pedig szabás – varrási és főzési gyakorlatokat is végeztek.

A Mezőgazdasági Népiskola tanfolyamai, gazdasági és kertészeti tárgyú nyilvános előadásai közkedveltek voltak a város gazdái és fiatalsága körében. Halas 1938-ban országgyűlési képviselőjének, a későbbi földművelésügyi miniszternek, gróf Teleki Mihálynak köszönhetően Téli Gazdasági Iskolát is kapott.

 

 

Az iskola célja a kis – és középbirtokos gazdák fiainak képzése volt. A tanulók két téli féléven át elméleti, két nyári féléven át pedig gyakorlati oktatásban részesültek. A végzett diákokat aranykalászos gazdaifjakká avatták. A gazdaavató ünnepségeket termelési versenykiállításokkal kötötték egybe. A Téli Gazdasági Iskolának ifjúsági önképző – és gazdaköre is működött, amely tanulmányutakat és vándorgyűléseket szervezett a tanulók tudásának gyarapítása érdekében. A város 1942-ben a fehértói vasútállomással szemben Kertmunkás Iskolát létesített, amelyet később Szőlész – és Borászképző iskolává szerveztek át.

 

 

Az 1945 után bekövetkezett gazdasági, társadalmi és politikai változások jelentős hatást gyakoroltak a mezőgazdasági szakoktatásra. Az alapfokú képzés, amelyet a Mezőgazdasági Népiskola, a Téli Gazdasági Iskola és a Kertmunkás Iskola folytatott, már nem tudta kielégíteni a növekvő igényeket.

Szükségessé vált egy mezőgazdasági középiskola felállítása, s így 1950 szeptemberében középfokú Mezőgazdasági Technikum kezdhette meg működését Kiskunhalason. A középiskola egy osztállyal – 25 tanuló, 4 tanár – indult. Az oktatás a régi gazdasági iskola épületében kezdődött. Gyakorlóterületéül az ugyanakkor megalakult tangazdaság szolgált 1350 kat. hold területen. 1952-ben a bajai Növénytermesztési Technikumot városunkba telepítették iskolánk mai épületébe. A képzési idő 3 évről 4 évre növekedett.

 

Ez az iskola technikusi oklevelet adott. Párhuzamos osztályok voltak, a tanulólétszám mintegy 200 fő volt. Az 1956-os és második félévétől megindult a levelező oktatás is, Kisszálláson, Solton, Kalocsán, Jánoshalmán, Császártöltésen, Felsőszentivánon és Mélykúton voltak kihelyezett osztályok. A képzés kiszélesítése érdekében 1957 őszétől az iskola kétéves alapfokú ezüstkalászos gazdatanfolyamokat is szervezett. A hallgatóság a tangazdaság dolgozóiból és a termelőszervezetek tagjaiból verbuválódott. Ebben az időszakban nemcsak a tanulólétszám növekedett, hanem az iskola felszereltsége is. A legkorszerűbb erő – és munkagépek álltak az oktatás szolgálatában, gyarapodott a tanárok, szakoktatók létszáma is.

Tudatos előkészítő munka eredményeként 1961. október 11-én megkezdődött a felsőfokúoktatás 60 hallgatóval. A kezdeti erőfeszítések után kialakult a színvonalas nevelő – oktató munka. Létrejött a tanári kar, a szerény tantermi ellátottság az 1964-65-ös tanévben megváltozott, új épületszárnnyal gyarapodott az iskola. Itt működött a felsőfok négy tanszéke: előadótermek, laboratóriumok, szertárak, tanári szobák.

A felsőfokú oktatással párhuzamosan folyt tovább a középfokú képzés is. 1962 fontos év az iskola életében. Megszűnt a tangazdaság, beolvadt a Kiskunhalasi Állami Gazdaságba, így a gyakorlati oktatás színtere a gazdaság egész területe lett.

 

Ebben az évben adott helyet iskolánk a Mezőgazdasági Technikumok V. Országos Sporttalálkozójának, s ekkor vette fel a kollégium és az iskola II. Rákóczi Ferenc nevét, amit ma is büszkén visel. 1968 őszén a technikumi oktatást a szakközépiskolai váltotta fel. Két szak indult be: mezőgazdasági gépész és növénytermesztő – állattenyésztő. Ettől kezdve kimenő rendszerben megszűnt a technikumi képzés. A felsőfokú technikum 1970 szeptemberétől főiskolává alakult át, üzemmérnöki oklevelet nyújtott a végzős hallgatóknak.

 

 

 

Ebben az évben épült a gyakorlati oktatás céljaira a gépműhely, amelyet az akkor legkorszerűbb eszközökkel szereltek fel. Az oktatási kormányzat szűkítette a főiskolák számát, így a halasi is megszűnt 1973-ban – a kecskeméti főiskolába olvadt be.

 

 

 

A következő évben ismét gyarapodott az intézmény, elkészült a tornacsarnok. A főiskola megszűnésével a mezőgazdasági üzemek részére szaktanácsadói tevékenység folyt az iskolában: talajerő – gazdálkodás, rét – , legelőgazdálkodás területén. Ekkor indult a technikus minősítő tanfolyam is két szakmában. A mezőgazdaság egyre több gépész szakembert igényelt, így 1978-ban az iskola ismét átalakult. Szakközépiskolánkban ún. szakmunkásképzést folytató gépszerelő és növénytermesztő gépész szak kezdte el működését.

 

Az oktatást 1983 őszén a mezőgazdasági áruforgalmazó szakkal bővítették ki, majd 1986-ban 5 éves mezőgazdasági gépésztechnikusi szak indult a növénytermesztő gépész szak helyett. Ennek felfutásával 13-ra növekedett az osztályok száma. Az új szakok indítását a mezőgazdasági nagyüzemek igényei tették szükségessé. Az 1980-as évek végétől az oktatás tartalmilag és technikailag is sokat korszerűsödött. A számítógéppark kialakításával és folyamatos növelésével lehetővé vált, hogy a tanulók elsajátíthassák az alapfokú számítástechnikai ismereteket. A lányok gép - és gyorsírást tanulhattak. A gépészek a harmadik év során traktorvezetői vizsgát tehettek. Ebben az időszakban alakult ki az iskola audiovizuális rendszere. A videostúdió működése nemcsak az oktatás technikai eszközeit korszerűsíti, hanem az iskola kulturális életét is színesíti. A kulturális értékeket gazdagítja Földes László vadászati trófeagyűjteménye, amelyet 1987-ben ajándékozott a városnak, s az iskolánk lett az állandó kiállítás színhelye. 1989-ben, iskolánk fennállásának 75. évfordulójára készült el az iskolai gyűjteménytár.

Az1993/94-es tanévtől újabb profilmódosítás történt, a mezőgazdasági gépszerelő és a mezőgazdasági áruforgalmazó szakok helyett világbanki programmal a mezőgazdasági gépésztechnikus szakot kiegészítettük személyi számítógép szoftverüzemeltető szakkal. Az 1996-97-es tanévtől a mezőgazdasági gépésztechnikus szak helyett informatika szakmacsoportos képzés indult, így ettől a tanévtől kezdve mindhárom osztályban világbanki programmal folyt az oktatás.

Ebben a tanévben kezdte el az iskola az érettségire épülő szakképzést. Az 1996/97-es tanévtől a mezőgazdasági áruforgalmazó szakon szerzett tapasztalatokra építve mezőgazdasági áruforgalmazó technikus (egy ideig kereskedő –boltvezető szakmai képzéssel), az 1997-98-as tanévtől a közgazdasági szakmacsoportban a kisvállalkozások gazdasági ügyintézője, majd a 2000/2001-es tanévben az informatikai szakmacsoportra építve a felsőfokú gazdasági informatikus és a számítástechnikai műszerész szakmai képzés indult be.

1999-ben újabb világbanki programban vett részt az iskola. A „piacorientált szakképzés fiataloknak” elnevezésű program keretében két szakmában folyt a tananyagfejlesztő munka.

Az Országos képzési jegyzék 2001. évi módosítása miatt változtatni kellett a szakképzési kínálatunkon. 2002-től a Dunaújvárosi Főiskola Közgazdasági Intézetével közösen kezdtük el akkreditált felsőfokú pénzügyi ügyintézőszakképzésünket, melyet a következő tanévtől az informatika területén a Veszprémi (ma Pannon) Egyetemmel kialakult kapcsolat után a műszaki informatikai mérnökasszisztens képzéssel tettünk teljessé.

2004-ben iskolánk csatlakozott a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság programjához, így azóta hivatalos ECDL (Nemzetközi számítógéphasználói jogosítvány) vizsgaközpont vagyunk. A nemzetközi bizonyítványt adó vizsgaközponti tevékenységünk az évtized végére tovább bővült. 2009 óta CISCO (Nemzetközi Hálózati Akadémia), 2010 óta EBC*L (Egységes Európai Gazdasági Oklevél) vizsga is letehető iskolánkban.

Az iskola szakképzésének színvonalát jelzi, hogy 2007-ben és 2008-ban is elnyerte a nívódíjas szakképzés címet. Jelenleg is a Rákóczi az egyetlen szakközépiskola az országban, amely kétszer is megkapta ezt a rangos kitüntetést.

Az új képzések bevezetésével jelentősen átalakult a tantestület szerkezete, és komoly fejlesztéseket kellett végrehajtani a tárgyi feltételek tekintetében.

1993-ban kezdődött meg a jelentős számítástechnikai fejlesztés, mely a mai napig folyamatosan tart. A kollégium volt társalgójában került kialakításra két, az akkori időben korszerű gépekkel felszerelt számítástechnika-terem 18 – 18 géppel. 1995-től fokozatosan beköltözött a számítástechnika az iskola udvarán épült és 1995-ben átvett volt bölcsőde épületébe.

Az évek során teljesen átépült a tanműhely is, a régi szerelő - , kovács - , lakatosműhely helyén ma két tanterem, mezőgazdasági laboratórium, számítástechnikai gyakorlóhely, tanraktár és két taniroda szolgálja a szakmai képzést.

1998-ban magastető került az iskola „B” épületre, és elkezdődött a tetőtér kialakítása. Ma két tanterem és egy nagy előadóterem találtható itt.

Ezekhez a fejlesztésekhez a forrást a számos megnyert decentralizált szakképzési alap pályázat, illetve az iskolánkat szakképzési alappal támogató vállalkozók – köztük sok volt diákunk – biztosította.

A 9 – 12. évfolyamos képzésünk 1996 óta változatlan szerkezetű. Az ezekre épülő szakképzésünk azonban folyamatosan változott. Az informatika iránt érdeklődők először a gazdasági informatikus felsőfokú képzést, majd a műszaki informatikai mérnökasszisztens és újabban a CAD-CAM informatikus képzést választhatták. A mezőgazdaság iránt érdeklődők a többszöri fejlesztésen átesett agrár-közgazdasági és – áruforgalmazó technikus képzést választhatták, míg a közgazdasági szakmákból először kisvállalkozók gazdasági ügyintézője, majd pénzügyi szakügyintézőfelsőfokú, legutóbb pedig vállalkozási és bérügyintéző képzést kínált az iskola.

A 2013/2014-es tanévtől újabb jelentős változás lesz képzési szerkezetünkben. Ettől az évtől kerül bevezetésre az új országos képzési jegyzékre épülő szakképzés, mely visszatér a hagyományokhoz: már az első évtől van a programban szakmai képzés. A négy év befejeztével a tanulók a hagyományos közismereti tantárgyak mellett szakmai tárgyból is érettségiznek, az érettségit követően pedig újra egy év szükséges egy technikusi szintű szakmai végzettség megszerzéséhez.

Az iskola fennállása alatt kezdetben a minisztérium, majd a megye, utána pedig a város volta fenntartó. 2012. szeptemberétől a Kalocsa – Kecskeméti Főegyházmegye vette át ezt a feladatot a kiskunhalasi önkormányzattól.