Erzsébet napján iskolánkban is megemlékezünk Árpád-házi Szent Erzsébetről, magyar szentünkről, aki alakjával és személyiségével példát mutatott emberségből. Az ünnepségen Berki József iskolalelkész áldotta meg a kenyeret és a rózsákat, melyek az önzetlen segítség és gondoskodás jelképeivé váltak.

Gyermekei születése után menedékházat alapított árva gyermekek részére, kórházat hozott létre, ahol részt vett a betegek gondozásában.

Amikor éhínség és járvány ütötte fel a fejét, kinyitatta Wartburg várának éléstárát és megóvta népét az éhhaláltól. 20 évesen férje halála után sógorai megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől.

Szent Erzsébet legendája szerint egy alkalommal, amikor éppen kenyeret vitt a szegényeknek, találkozott egyik rokonával - a legenda szerint sógorával, más források szerint az apjával. Az számon kérte, hova megy, és mit visz a kosarában. Erzsébet attól való félelmében, hogy nem tudja eljuttatni az adományát a szegényeknek és megtiltják neki a jótékonykodást, azt válaszolta, hogy rózsát. Amikor sógora ellenőrizte a kosár tartalmát, abban kenyér helyett, csak illatozó rózsákat talált, pedig abban az évszakban nem nyíltak a virágok. Eszerint Isten segítette meg Erzsébetet, hogy ne kövesse el a hazugság bűnét.