Figyelmeztetés

JFolder: :fájlok: Az elérési út nem mappa. Elérési út: /home/tekohala/public_html/images/keptar/2016/2016-11-19_Pozsony/

Megjegyzés

There was a problem rendering your image gallery. Please make sure that the folder you are using in the Simple Image Gallery plugin tags exists and contains valid image files. The plugin could not locate the folder: images/keptar/2016/2016-11-19_Pozsony/

Felvidéki kirándulás

Az utazást eredetileg korábbi időpontra terveztük, de tőlünk független okok miatt kellett a november 19-ei, 20-ai időpontot választanunk. Ez a két nap hétvégére eset, így nem volt módunkban ünnepi műsort adni, hiszen a diákság megérdemelt pihenőjét töltötte. Megismerkedtünk Somorja történelmével, és néhány érdekes adalékot is megtudtunk a szlovák oktatási rendszerről. Ezúton is köszönjük Horváth László tanár úr segítségét.
Utazásunk másik célja Pozsony városának felfedezése volt.
Pozsonyban pontban délben kezdtük meg háromórás felfedező túránkat. Az UFO-nak csúfolt híd lábánál találkoztunk lelkes vezetőnkkel, Lovisek Júliával, aki magyar-német szakos tanárként dolgozik.
A híd megépítésének történetét magyarként meghallgatni nagyon megrendítő, de egyben szimbolikus is. Azon a helyen - a pozsonyi vár tövében -, ahol ma a Szlovák Nemzeti Felkelés Hídjára lehet felhajtani, valaha a Pozsonyban élő német, magyar és zsidó közösség házai, üzletei, álltak. A híd megépítése tudatos romboló munkával kezdődött. Az építtető kommunista párt arra törekedett, hogy az évszázadok során felhalmozott kulturális emlékhelyeket eltüntesse…
Pozsonyban ma csak 3 magyar tannyelvű iskola működik, mivel a magyar lakosság arányszáma csekély a fővárosban. Szomorúan hallgattuk meg ezt a tényt, hiszen városfelfedező sétánk során csupa magyar vonatkozású történelmi emlékkel szembesültünk.
A következő állomás a Szentháromság szoborcsoportot volt, amit az 1713-ban itt pusztító pestis járvány kapcsán tett városi fogadalomból emelték a 18. században a Duna partján lévő egykori piactéren. A mészkőből faragott szoborcsoport közepén emelkedő oszlopon Szentháromság-jelkép található, aranyozott dicsfénnyel. Az oszlop talapzatán kisebb, a kerítéssel övezett területen belül nagyobb, szintén mészkőből faragott, barokk mellékalakok, szentek láthatóak, köztük Szent István király, aki felajánlja a Szent Koronát Szűz Máriának.
Miközben a színház épület felé sétáltunk sok érdekes szobor mellett sétáltunk el.
Az egyik leghíresebb közülük a Kandi, azaz Cumil, az Úri utca és a Halászkapu utca sarkán található. 1997 óta nézelődik a csatornából kikandikálva.
A Főtéren található egy másik szobor, Napóleon egyik katonája. Ezen a szobron pont olyan kalap látható, mint amilyet Napóleon használt az 1805-ös pozsonyi látogatása alkalmával.
Híres még a megkövült pékinas is, a közelben álló Schöner Náci, aki a pozsonyi utca valós alakja volt. Nem is olyan régen, egy különös figura a város utcáin sétálva,virággal ajándékozta meg az arra járó hölgyeket. Ne felejtkezzünk el a Paparazziról sem, aki mindenkiről fényképet készít, aki belép a híres Paparazziétterembe.
Ezután végigsétáltunk a város sétáló utcáján, majd a Nemzeti Színházat csodáltuk meg. A pozsonyi Nemzeti Színház a legszebb neoreneszánsz épülete a városnak. A korábbi Nemzeti Színház helyén épült és 1886-ban adták át, az első előadáson Katona József: Bánk bán című művét mutatták be.
Az idő nem volt kegyes hozzánk, mert szép lassan el kezdett cseperegni, majd zuhogni az eső. Pont szerencsénk volt, mert betértünk a prímási palotába. Miután megnéztük a palotában felbecsülhetetlen értékű gobelin-sorozatot, elgyalogoltunk a Koronázási Templomhoz.
Koronázási templom mindannyiunkat lenyűgözött. A török hódoltság idején Pozsony a Királyi Magyarország fővárosa volt. A templom tornyán arany színbe pompázik a Szent Korona pontos másolata, emlékeztetve az idelátogatókat arra, hogy 1563 és 1830 között itt koronáztak meg 11 magyar királyt és 8 királynét/királynőt.
A pozsonyi vár az idelátogató számára a legkedveltebb turisztikai célpont. Már messziről impozáns látványt nyújt. A vár a Duna szintje felett 85 méter magas dombon áll. A várat többször átépítették, a legnagyobb változáson Mária Terézia uralkodása alatt ment át. A vár Korona-tornyában őrizték a magyar királyi koronázási ékszereket.
Sétánk végén kellemesen elfáradva érkeztünk meg a szállásunkra. Sok diákban most tudatosult csak, hogy Pozsony ősi magyar, német város volt, ahol 1910-ben még a lakosság 40%-a magyar volt, mára azonban csak 3,4 % a magyar lakosság aránya.

Kun Hajnalka

 

 

{gallery}keptar/2016/2016-11-19_Pozsony/{/gallery}

Please publish modules in offcanvas position.